Látnivalók

 

 

Kaposszerdahelyen és környékén elsősorban a természet közelsége, a szabadság érzése fogja meg az embert, hiszen a megyeszékhely mindössze öt kilométerre fekszik, mégis mintha új világba csöppent volna az ideérkező.

A városi nyüzsgésnek, forgalomnak zajnak nyoma sincs. 
A zselici domboldalak tövében húzódó falu önmagában is gyönyörű látványt nyújt. 
Mindez akkor teljesedik ki, ha az utazó felkapaszkodik valamelyik lanka tetejére, s onnan szemléli a tájat. 
A Szenna felé vezető út mentén kanyargó régi falut, és a szemben lévő dombtetőn fekvő új családi házas lakóövezetet.
Ezt tarkítják a szőlős- és gyümölcsöskertek, valamint a ligetes területek Számos túraútvonal is átvezet a községen, sokan megcsodálják a nyolc méter magas löszfalat a horhós úton. 
Ennek a látványos természeti értéknek a jellegzetessége nyáron tapasztalható. Ha a fák lombkoronája összenő az út fölött, szinte az egész sötétségbe borul, természetes alagútként vezetve a sejtelmes világba.

 

Tókaji parkerdő 

Kaposszerdahely és Kaposvár között terül el a mintegy 160 hektáros parkerdő, amely a Zselici tájvédelmi körzet része. 
A két nagy halastó és az erdő egybefüggő varázsa festőivé teszi e tájat.        
A területet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is.
Ideális kirándulóhely iskoláknak, csoportoknak, és a családoknak is.   
A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, s egy menedékház is áll a tavak  mellett. 
A parkerdő szélén terül el a fenntartó SEFAG Rt. lőtere is, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak. 
Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is.

 

Dózsatelep Tókaj puszta 

1950. május 27-én  hozzácsatolták Kaposszerdahelyhez  Tókajpusztát és Kisszennát is

 

Pazderjás tó

A Rákóczi utca végén, a domb tövében bújik meg a Pazderjási tároló. A halastó építését 1998-ban kezdték el, s két évvel később készült el teljesen.

A hat és fél hektáros vízfelület egyik oldalát nádas borítja, a másik parton pedig egy sétány vezet végig. Az árnyékos út fölé a domboldal fáinak koronája magasodik. 
Az út felőli bejáratnál asztalokat, padokat és egy esőbeállót épített a fenntartó.
 
Csend nincs a környéken, hiszen a békák kórusa szinte eget-zengetően hangzik.
A víztükrön csaknem fél tucat réce úszkál - a tóból kiálló nádszigetekre rakták fészkeiket.
 Rajtuk kívül néhány más vízimadár is feltűnik a környéken, míg a domboldal erdejéből a kakukk szava hangzik. 
A tónak azonban akadnak kéretlen négylábú látogatói is.
A horgászok szerint egy vidra is lakhelyéül választotta e helyet, s rendszeresen dézsmálja a halállományt. Nyomait néha fel lehet fedezni a parti iszapban is.

A halastavat süllővel, ponttyal, amurral és csukával telepítették be. A kezdeti időkben a horgászegyesület korlátozta a horgászatot a halak védelme érdekében. Ennek köszönhetően már 87 centis csukát és 50-55 centiméteres pontyot is akasztottak a szerencsésebbek.
 
Falunapkor mindig rendeznek horgászversenyt mindenki nagy örömére.
Mivel a tó a turistaútvonalon fekszik, sok természetjáró fedezte fel magának ezt az eldugott helyet. A tó gondozását a Pazderjási horgászegyesület végzi, melynek jelenleg csaknem 100 tagja van. Bővebb információ és napijegy a sarki vendéglőben kapható.

 

Vadvirágos út 

Kaposszerdahelyen járva több helyen is láthatók azok az embermagasságú fából faragott szobrok, melyek Horváth Béres János keze munkáját dicsérik.
A helyben élő és alkotó faszobrász az ezredfordulón készítette el a zselici Vadvirágos út című sorozatát, mely a kaposvári megyeházától vezet Szilvásszentmártonig. 
A védett és ritka növényeket ábrázoló alkotásokat vastag tölgyfa törzsébe vájta készítőjük. 
A XXI. század tiszteletére emelt 21 alkotásból három - a mocsári nőszirom, az ökörfarkkóró és a kontyvirág - látható Kaposszerdahelyen.

 

Római katolikus templom 

A falu közepén, a Kossuth és a Petőfi utca sarkán áll a római katolikus templom és a plébánia.
A torony karcsún tör az ég felé, mely szinte a falu egész területéről látható. 
Az épületet örökzöldek veszik körül, előtte egy kereszt áll, melyet ifjabb Papp István emlékének állítottak.
A templomot egyébként a 30-as években emelték neoromán stílusban. 
A helyiek nagyon büszkék rá, hiszen a gazdasági válság éveiben készült. Jelenleg helyi védettség alatt áll.

KAPOSSZERDAHELY - 7476 Petőfi Sándor u. 3.
Alapítva: 1957. Akv.:1958-tól, előtte Kaposvár I
.Plébános: Nyéky KálmánTit.: Szűz Mária Neve
Búcsú: szept. 12.L.: 964. Rk.: 690.A szerdai napokon tartott hetivásár és a Kapos folyó közelsége játszott szerepet a település elnevezésében. 1295-ben említik először az oklevelek. 1335-ben Dersfi Miklós a Szentlélek tiszteletére pálos kolostort alapított. Templomáról 1346-ban van adatunk.

A XV. században több papjának ismerjük a nevét. A török támadás letarolta a virágzó egyházi életet. 1935-ben felépült a modern templom. 1957-ben megszervezték a lelkészséget. Az új plébánia 1966-ban épült. 1980. május 13-án elkezdődött a Fatimai Szűzanya havi engesztelő napja. 1984-ig elkészült a templom belső festése, majd a liturgikus terét alakították ki, a padok alatti részt parkettázták, a villanyhálózatot korszerűsítették, a főoltárt és a kegyképet restaurálták, az orgonát ja­vították. 1993-94-ben a templomtető javítását és a templom padoza­tának márványozását végezték el, 2000-ben bevezették a gázt. 

Kaposvárról mindössze négy kilométernyire. Szenna falu közelében, sűrű erdőkkel borított dombok őrzik a kis szentélyt, ahová a kaposvári buszközpontból autóbusszal is ki lehet jönni.
Már 1335-ben pálos kolostor épül itt egy bizonyos Dersfi Miklós főúr jóvoltából Szent László tiszteletének elmélyítésére. 1346-ban a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére gyönyörű kolostortemploma van.


Világháborús emlékművek 


A templommal szembeni téren áll a világháborúkban elesett Kaposszerdahelyi hősök névsorát tartalmazó emlékoszlop. Körülötte lévő kis kertet színes árvácskákkal ültették be.
A világégések áldozatait nem hagyják elfeledni a helyiek, rendszeresen gondozzák, s minden évben megkoszorúzzák az elődeikre emlékeztető kőoszlopot. 

A falu közterületén több emlék is őrzi a múltat.
Van amelyiket az elmúlt évtizedben állítottak, de némelyik már csaknem száz éve áll a rendületlenül. 

A helyi alkotók közül Gőbölös Attila szobrászművész is felajánlotta segítségét a falu szépítéséhez. 
Szent István bronz mellszobrát készítette el, melyet a Millennium alkalmából avattak fel a falu egyik díszparkjában. 
Érdekesség, hogy Gőbölös Attila még egy Szent István szobrot készített, melyet Farcádon állítottak fel a barátság jelképeként. 

Az erdélyi testvértelepüléssel, Farcáddal közös jó kapcsolatra hívja fel a figyelmet a székelyföldi falu által ajándékba adott két emlékmű.

Az egyik egy harangláb, melyet a temetőkapuban helyezkedik el, a másik pedig a Trianoni emlékmű a Petőfi utcában. 

Két faragott kopjafából áll - egyik a székelységet, a másik a magyarságot jelképezi - előtte pedig egy gránittömb a történelmi Magyarország térképével és felirattal.

" Országok Jönnek Tünnek  Népek és Nemzetek Maradnak" - Kossuth Lajos 


Trianoni emlékmű ( Petőfi utcai) 

Az egyik kereszt épp a polgármesteri hivatallal szemben áll. 1912-ben állíttatta Isten dicsőségére Hovalész Pál és neje Szantner Anna.

 

Temetőink 

A temetőben álló, "Isten dicsőségére emeltette Szalai Péter és neje Ernyei Julianna 1918" feliratú kereszt védendő művi érték. 

 

Legendás Mária forrás